Voltam Párizsban... egy exem szülinapját ünnepeltük meg kint. Nem volt munka, végig sokan voltak körülöttem nagyon-nagyon jó volt :))
Az egyik leány nagyon szerelmes ;) azt is nagyon jó volt látni (ha nem mutogatnék folyamatosan, vagy gépelnék azt hiszem egyfolytában kulcsolva lenne minden ujjam ;) )
Viszont valamit végleg sikerült leszögeznem magamban: leszarom, hogy elvileg meg kell tanulnom jól érezni magam egyedül is, én erre az életvitelre nem vagyok hajlandó berendezkedni! Társat akarok magam mellé, akire gondolhatok, és aki rám gondol (csak hogy egy példát említsek)
Azért az útról is pár gondolat: sajna végig szar idő volt (esett, hideg volt otthon közben többször 30 fok felé csúszott a hőmérséklet), nem volt kedvem fotózni (de mivel már 3x voltam sok új dolog nem is volt ;) ), sokat sétáltunk beszélgettünk, voltak olyanok is, akiket most tudtam jobban megismerni, nem kicsit bánom, hogy nem korábban...
